Amikor megtakarításaink elhelyezéséről döntünk, több szempontot is megfontolunk: például milyen célt szeretnénk elérni a befektetéssel, milyen időtávra tudjuk befektetni pénzünket, mekkora kockázatot vagyunk hajlandóak vállalni a befektetés során. Fontos szempont az is, hogy milyen értékpapírt tartunk céljaink eléréséhez kívánatosnak: egy fix kamatot biztosítót, amellyel biztosan tervezhetünk, vagy egy változó kamatozásút, amelynél nem ismerjük befektetéskor, hogy pontosan mekkora kamatmértékre számíthatunk. Amennyiben mindezt egyszerűen, költséghatékonyan és megfelelő szakértők igénybe vételével szeretnénk végrehajtani akkor ideális lehetőségnek tűnnek a befektetési alapok.
A befektetési alapokat úgy kell elképzelni, mint egy nagy perselyt, amelybe minden befektető befizet valamekkora összeget, és ezt az összegyűlt összeget, a befektetők befizetéseik arányaiban tulajdonolják. A befektetési alapokat az erre feljogosított, szakértelemmel rendelkező befektetési alapkezelők kezelik. A befektetési alapokban befektetési jegyek útján szerezhetünk részesedést. A befektetési jegyek a forgalmazókon (pl. a Magyar Posta Befektetési Zrt.) keresztül vásárolhatóak meg, ilyen módon az Ügyfél a befektetési alap résztulajdonosává válik. A befektetőktől származó befizetéseket a befektetési alapkezelő kezeli legjobb tudása és a befektetési alap tájékoztatójában leírt szabályok szerint. Az alapkezelő azonban nem tulajdonosa, csupán kezelője az alapban elhelyezett vagyonnak. (befektetési jegy vásárlásán keresztül).
A befektetési alapokat működtető intézményi háttér legfontosabb szereplői:
Alapkezelő: Az alapkezelő társaság feladata az alap létrehozatala, a befektetési döntések meghozatala, végrehajtása és adminisztrálása, továbbá a befektetők tájékoztatása. Fontos, biztonságot növelő szabály, hogy az alapkezelő az alap számára értékpapírszámlát nem vezethet, így közvetlenül nem rendelkezhet az alap eszközei felett, e feladat a letétkezelő bankra hárul.
Letétkezelő: A letétkezelő bank legfontosabb feladata az alap eszközeinek őrzése, az értékpapírügyletek technikai lebonyolítása, az alap nettó eszközértékének megállapítása és közzététele. Feladatainak ellátásával egyúttal ellenőrzi is az alapkezelő tevékenységét.
Forgalmazók: feladatuk a befektetési jegyek forgalmazása, a befektetők információkkal, tájékoztatókkal való ellátása.
További szerelők a Könyvvizsgáló, a Felügyelet, az Ingatlanértékelő, és a Tanácsadók.
Befektetési alapok kategóriái:
A befektetési alapokat számos szempont szerint kategorizálhatjuk. Más a kockázatuk, más az időtáv, amiben gondolkodnak, más a befektetési politikájuk, mások a befektetési céljaik, így minden befektető megtalálhatja a számára leginkább megfelelő befektetési alapot.
A Bamosz kategorizálása alapján a befektetési alapoknak a következő típusai vannak:
| Hagyományos alapok | ||
| Pénzpiaci alapok | Likviditási/rövid lejáratú pénzpiaci alapok | A portfolióban lévő eszközök súlyozott átlagos hátralévő futamideje a 60 napot, az eszközök súlyozott átlagos hátralévő élettartama a 120 napot nem haladhatja meg. Emellett az egyes értékpapírok hátralévő futamideje legfeljebb 397 nap lehet. |
| Pénzpiaci alapok | A portfolióban lévő eszközök súlyozott átlagos hátralévő futamideje a 6 hónapot, az eszközök súlyozott átlagos hátralévő élettartama a 12 hónapot nem haladhatja meg. Emellett az egyes értékpapírok hátralévő futamideje legfeljebb 2 év, a legközelebbi kamat-meghatározási időpontig legfeljebb 397 nap lehet. | |
| Kötvényalapok | Rövid kötvényalapok | A portfolióban lévő eszközök átlagos hátralévő futamideje 6 hónap és 3 év közötti. |
| Hosszú kötvényalapok | A portfolióban lévő eszközök átlagos hátralévő futamideje meghaladja a 3 évet. | |
| Szabad futamidejű kötvényalapok | Olyan alapok, amelyek nem ragaszkodnak egy előre meghatározott durációs limithez (átlagos hátralévő futamidő). | |
| Vegyes alapok | Kötvénytúlsúlyos (vagy Óvatos) vegyes alapok | A portfolióban lévő nem kötvény típusú eszközök aránya nem haladja meg a 35%-ot. A nem részvény típusú eszközök kategóriánként (pl. ingatlan-típusú, árupiaci típusú, stb.) legfeljebb 20 %-ot tehetnek ki – ebből a szempontból a befektetési jegyek teljes egészében a kategóriának megfelelő kitettséget jelentenek, függetlenül az alap feltöltöttségétől. |
| Kiegyensúlyozott vegyes alapok | A portfolióban lévő nem kötvény típusú eszközök aránya 35-65%. A nem részvény típusú eszközök kategóriánként (pl. ingatlan-típusú, árupiaci típusú, stb.) legfeljebb 40 %-ot tehetnek ki – ebből a szempontból a befektetési jegyek teljes egészében a kategóriának megfelelő kitettséget jelentenek, függetlenül az alap feltöltöttségétől. | |
| Dinamikus vegyes alapok | A portfolióban lévő nem kötvény típusú eszközök aránya meghaladja a 65%-ot. A nem részvény típusú eszközök kategóriánként (pl. ingatlan-típusú, árupiaci típusú, stb.) legfeljebb 40 %-ot tehetnek ki – ebből a szempontból a befektetési jegyek teljes egészében a kategóriának megfelelő kitettséget jelentenek, függetlenül az alap feltöltöttségétől. | |
| Részvényalapok | A portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya meghaladja a 80%-ot. | |
| Speciális alapok | ||
| Árupiaci alapok | Azon alapok, amelyek legalább 50%-ban árupiaci kitettséget jelenítenek meg (ami lehet alapokon vagy származékos ügyleteken keresztül). | |
| Abszolút hozamú alapok | Azon alapok, amelyek tőkepiaci környezettől független pozitív hozam elérésére törekednek, és kiinduló pontként a kockázatmentes hozam meghaladását tekintik. | |
| Tőkevédett alapok | Hozamot, illetve tőkemegóvást ígérő, garantáló alapok. | |
| Származtatott alapok | Azon származtatott ügyletekbe fektető alapok, amelyek nem tartoznak a fenti alapok közé. | |
| Ingatlanalapok | Közvetlen ingatlanokba fektető alapok | Azon alapok, amelyek az ingatlankitettséget közvetlen ingatlanok tartásával valósítják meg. |
| Közvetett ingatlanokba fektető alapok | Azon alapok, amelyek a 40 %-ot meghaladó ingatlankitettséget közvetett módon (alapokon, ingatlanrészvényeken, stb.) keresztül valósítják meg. | |
Az MPBSZ által forgalmazott befektetési alapokat és azok részletes leírását megtalálja a társaság weboldalán a Befektetési jegyek menüpont alatt.
Befektetési alapok költségei
A befektetési alap vásárlása előtt ajánlott gondosan tanulmányozni az adott befektetési alap költségeit, amit az alapok Tájékoztató és Kezelési szabályzata, valamint Kiemelt Befektetői Információi tartalmaznak.
Az MPBSZ által forgalmazott befektetési jegyek költségeit tartalmazó Tájékoztató és Kezelési Szabályzatok, valamint a Kiemelt Befektetői Információk megtalálhatóak az weboldalán, az egyes befektetési alapok kapcsolódó dokumentumai között.
Milyen előnyökkel jár a befektetési jegy a kisbefektetőknek? Megéri befektetési alapba fektetni?
A befektetési alapok az utóbbi évtizedekben világszerte hatalmas fejlődésen mentek keresztül, gyakorlatilag minden fejlett országban népszerű és széles körben alkalmazott pénzügyi termékké váltak. Annak ellenére, hogy történetük Magyarországon még csak alig több mint 10 évre terjed ki, fejlődésük hazánkban is látványos volt. Sikerüket egyértelműen azoknak az előnyöknek köszönhetik, amelyekkel az alapok rendelkeznek az egyéb befektetési lehetőségekkel összehasonlítva. Röviden néhány szó azokról a tényezőkről, amelyek ezeket az előnyöket biztosítják:
Méretgazdaságosság, költséghatékonyság: Nyilvánvaló, hogy egy adott méret alatt nem igazán éri meg közvetlen értékpapír befektetéseket eszközölni, mivel az egyszeri befektetések relatív költsége így lényegesen magasabb. A befektetések összpontosítása a relatív költségek mérséklésével ezáltal igen jelentős hozamnövelő tényező.
Kockázatok megosztása: Elméleti úton is igazolható, hogy a befektetések különböző eszközök közötti megosztásával a kockázat hatékonyan csökkenthető, azaz pl. két ugyanolyan szintű kockázatot megtestesítő eszközből összeállított portfolió együttes kockázata kisebb (feltéve, hogy az eszközök árfolyama nem mozog tökéletesen együtt), ezzel párhuzamosan ugyanakkor nem csökken a várható átlagos hozam. Gyakorlati tapasztalatok mutatják, hogy minél több eszközből állítunk össze egy portfoliót, az ebből fakadó kockázatcsökkenés annál nagyobb lesz. Ilyen szintű kockázatmegosztásra ugyanakkor az egyes befektetők nem képesek, ezt az előnyt a befektetési alapokon keresztül tudják csak elérni.
Likviditás: A nyíltvégű befektetési alapok egyik behozhatatlan előnye minden más megtakarítási formával szemben az egyedülálló likviditás, azaz a befektetők minimális költséggel, rugalmasan tudják változtatni a befektetésük nagyságát.
Szakértelem: Nyilvánvaló, hogy az értékpapírpiacok jelenlegi fejlettségi szintje mellett a befektetésekhez szükség van megfelelő szakértelemre, ezt viszont csak megfelelő szakemberek tudják nyújtani. Jellemző, hogy egy-egy alapkezelőn belül az egyes részpiacokkal is különböző, erre specializálódott portfoliómenedzserek foglalkoznak.
Nyilvánosság, információk: Az alapok esetében minden más kollektív megtakarítási formánál szélesebb körű információszolgáltatás van a befektetők felé a különböző jelentéseken, tájékoztatókon keresztül. Ezáltal az alapok a befektetők számára a legátláthatóbb kollektív befektetési formának tekinthetők.
Biztonság, intézményi garanciák: A befektetési alapokra, alapkezelőkre szigorú törvényi szabályozás vonatkozik, melyet tovább erősít, hogy mind az alapok, mind az alapkezelők működése az egyéb pénzügyi intézményekkel összehasonlítva sokkal áttekinthetőbb és ellenőrizhetőbb. A befektetések biztonságát az alapok esetében egyedülálló, szigorúan szabályozott intézményrendszer garantálja. Ennek lényege, hogy – mint ahogy az az előző pontban bemutatásra került – az egyes főbb feladatok különböző intézmények között vannak megosztva, amelyek ezáltal egymást is folyamatosan ellenőrzik, a biztonság egyedülállóan magas szintjét nyújtva ennek révén.
Befektetési alapok vásárlása
A befektetési alapokba történő befektetés befektetési jegyek vásárlásán keresztül történik, melyhez szükség van egy értékpapírszámlára – ami lehet összevont vagy tartós befektetési számla is – amelyen a vásárolt befektetési jegy a megvételt követően jóváírásra kerül. Értékpapírszámla nyitására a kereskedelmi bankoknál, vagy az erre szakosodott befektetési szolgáltatóknál, így az MPBSZ-nél is lehetőség van.
Az MPBSZ által forgalmazott befektetési alapokat megvásárolhatja a 349 kijelölt postán, illetve az e-Befektetési szolgáltatásunkon (amennyiben rendelkezik ilyen szolgáltatással) keresztül is.
Befektetési alapok adózása
A befektetési alapokon elért pozitív hozamok után kamatadót kell fizetni, amit a befektetési jegy eladásakor, visszaváltásakor a befektetési szolgáltató levon – kivéve Tartós Befektetési Számla esetében, ahol nem történik automatikus levonás. Gyakorlatban, ha a befektetett 1 millió forint 10%-os nyereséggel kerül eladásra, visszaváltásra, akkor a nyereség 100.000 forintjából 15% a magyar államot illeti. Abban az esetben, ha veszteséggel történik az eladás, visszaváltás, úgy adófizetési kötelezettség nem keletkezik.
Abban az esetben, ha hosszabb távra tudjuk tervezni a befektetést, egy Tartós Befektetési Számlán (TBSZ) keresztül, 5 év után kamatadó mentesen juthatunk hozzá megtakarításunkhoz. Bővebben a Tartós Befektetési Számláról és előnyeiről weboldalunkon olvashat.
Ha a fenti összefoglaló után még kérdése merült fel a befektetési jegyekkel kapcsolatosan, akkor kérjen visszahívást kollégáinktól:
