A holland aranykornak nemcsak a csodaszép tulipánokat, nagy földrajzi felfedezéseket, Rembrandt és Vermeer zseniális festményeit köszönhetjük, de a befektetési alapok létrejöttét is. Mert igaz ugyan, hogy sok fontos pénzügyi szervezet és szolgáltatás szülőhona Anglia vagy az USA, befektetési célú társaságokat a világon először a már akkor fejlett pénzügyi kultúrával rendelkező okos flamand polgárok alakítottak a 17. században.

Történt egyszer, hogy egy kereskedő, bizonyos Adriaan van Ketwich, aki az akkor már több mint 100 éve működő amszterdami tőzsdére is bejáratos volt, gondolt egy nagyot és – egy mai terminológiával élve – zárt végű alapot hozott létre barátai, ügyfelei számára. Még egy frappáns márkanevet is kreált hozzá, az alap neve „Egységben az erő” lett. Úgy gondolta, ő képes lenne az ekkoriban anyagiakban egyre gyarapodó polgárság javait a meglévő lehetőségeknél jelentősebben is gyarapítani, ha sok kicsi sokra megy alapon össze lehetne azokat gyűjteni. Ráadásul, fűzte tovább gondolatait, ha többféle, egymástól kevéssé függő eszközbe fektetné a pénzt, a vagyonok védelme is nagyobb lehetne. Hollandia ekkor már túl volt az első tőzsdekrachon, a híres-hírhedt tulipánválságon, amikor az ország színe-java vált földönfutóvá, mert hagymákba fektette minden vagyonát. Erre emlékezve nem soká kellett győzködnie honfitársait.

Diverzifikált expanzió

Az így összegyűlt pénzt végül osztrák, dán, német, spanyol, svéd, orosz és amerikai kötvényekbe fektette, s azt kis költséggel és nagy biztonsággal kezelve végül sikerült is mindenki számára előnyös módon fialtatni a pénzt.

Találmánya hamar népszerű lett az egész fejlett világban, de sokáig csak a legtehetősebbek kiváltsága maradt. A befektetési alapok demokratizálódására egészen a huszadik század második feléig kellett várni, amikor a 2. világégés sok mindent megváltoztatott az addigi status quóban, és a pénzügyi öngondoskodás iránt is újfajta nyitottságot ébresztett fel az emberekben.

Hazánkban ennél is tovább, egészen a rendszer változásig kellett várni arra, hogy sokak kis pénzügyi ereje nálunk is egységbe kovácsolódhasson: először a Budapesti Értéktőzsdének kellett ujjá alakulni, s azt követően, 1992. január elsején lépett hatályba az a törvény, amely zöld utat adott az ilyen kezdeményezéseknek. Az év áprilisában meg is jelent az első magyar befektetési alap. A forma népszerűsége azóta is egyre nő, noha a magyarok pénzügyi kultúrája hagyományosan, történelmi okokból is óvatosabb, olykor bizonytalanabb is, mint a tőlünk nyugatabbra élőké, de a befektetési alapokba áramló megtakarítások volumene aggodalomra bizonyosan nem ad okot.

Virágzó alapok

Az alapok világát az egész világon izgalmas változatosság jellemzi: földrajzilag és időben is változik, mikor milyen jellegű alap szárnyal leginkább, melyiket kedvelik leginkább a befektetők. A nyugati országokban jellemzően inkább a részvény- és vegyes alapok a keresettebbek, míg pénzpiaci alapokat a németeknél vagy osztrákoknál, de még a szlovákoknál és a cseheknél sem nagyon találni. Magyarországon mindezekkel szemben az ingatlanalapok a legnépszerűbbek: ebben nemcsak a környező országokat, de egész Európát is felülmúljuk: sehol sem olyan magas az ingatlanalapok aránya a befektetési alapok piacán, mint nálunk. Ezek évek óta tartó hihetetlen szárnyalása a mögöttünk hagyott forró nyáron is folytatódott: 2018 első felében nem volt olyan hónap, amikor kevesebb mint 20 milliárd forintnyi nettó tőke áramlott volna ebbe a befektetési formába. Sőt, júniusban a felfokozott érdeklődés ennek már dupláját eredményezte. Mindeközben maga a befektetési piac más szegmensekben ezzel ellentétes tendenciákkal, jelentős tőkekiáramlással szembesült, ami leginkább a kötvényalapokat érintette. A befektetők a legtöbb pénzt, több mint nettó 10 milliárd forintot a rövid kötvényalapokból vontak ki a közelmúltban.*

Az ingatlanalapokat, melyek a korábban uralkodó kötvényalapoktól vették át mára a legdinamikusabb szereplőt illető elsőséget. 2016 óta  megduplázódott az a vagyon hazánkban, amelyet ilyen alapokban kezelnek, s egyértelműen pozitív hangulat uralja a hozamvárakozásokat ezen a területen.

Magyar Posta Takarék Ingatlan Alap

Az ingatlanbefektetésekkel rokonszenvezőknek a Magyar Posta Takarék Ingatlan Alap lehet érdekes. Az MPTIA ma az egyik legjelentősebb hazai ingatlanalap, 15 városban 28 keresett és divatos, főként kereskedelmi és irodaház-ingatlant hasznosít. Az MPTIA a tulajdonosa többek között a jól ismert Budapest Business Center irodaháznak, az Óbuda Gate-nek, a Shopmark Bevásárlóközpontnak, valamint a magyar főváros egyik legkeresettebb dél-budai üzleti komplexumában, az Infoparkban is több épületnek. Ezek a létesítmények – az állampapírok és egyéb likvid eszközök mellett – eszközeinek mintegy 50%-át teszik ki, így biztosítva a diverzifikált portfólió fokozott biztonságát és a kedvező hozamlehetőségeket.

Magyar Posta Takarék Harmónia Vegyes Alap

Azoknak lehet ideális választás, akik középtávon gondolkodnak,  kiegyensúlyozott, rugalmas megoldást keresnek, és egyazon termék vásárlásával szeretnének részesedni a részvény- és a kötvénypiac hozamaiból. Ez a befektetési forma közepes kockázatúnak számít, mérsékelt költségek, jutalékmentes vásárlási lehetőség jellemzi.

Magyar Posta Rövid Kötvény Alap

Jellemzően magasabb hozamot termel az előbbinél, azonban ennek a hozamlehetőségnek az eléréséhez hosszabb tartási idő szükséges. Minimum 1 éves tartás mellett ajánljuk, ugyanis éven belül az értéke mérsékelt ingadozást mutathat. Összetételét tekintve minimum 80%-ban állampapírt tartalmaz.

Magyar Posta Takarék Hosszú Kötvény Alap

Állományának nagy részét a magyar állam által kibocsátott fix és változó kamatozású állampapírok alkotják. Portfóliójában fontos szerepet kapnak a hosszú lejáratú kötvények, lehetőséget adva a hosszú távon magasabb hozam elérésére. A rövid kötvényalapunkhoz képest magasabb hozampotenciállal, ugyanakkor rövid távon jelentősebb árfolyam-ingadozással rendelkezik. A nagyobb árfolyam-ingadozás miatt mérsékelt kockázati besorolást kapott, és minimálisan 2 éves tartási idővel ajánljuk.

Magyar Posta Takarék Pénzpiaci Alap

Elsősorban nagy biztonságot nyújtó  eszközöket, bankbetéteket és rövid futamidejű állampapírokat tartalmaz. Ennek a legalacsonyabb a kockázata, és már pár hetes időtávtól is ajánlható. Hozama az átlagos lekötött banki betétek hozamához hasonló, azonban az ezekre a betétekre jellemző kötöttség nélkül. Bármelyik munkanapon visszaváltható, akár részben, akár egészben, és az addig megszolgált hozamok nem vesznek el. Egy kiegyensúlyozott megtakarítási portfólióban ezt a terméket jellemzően 10-20% között érdemes tartani nem várt események, kiadások fedezésére.

 

Jelen tájékoztatás nem minősül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak, célja kizárólag a figyelem felkeltése. Bővebben az alapokról és feltételekről az oldalunkon tájékozódhat. Javasoljuk, hogy befektetési döntése előtt körültekintően mérlegelje befektetése tárgyát, kockázatait, díjait, a befektetésből származó esetleges károkat, és tanulmányozza át az Alapra vonatkozó Kiemelt Befektetői Információkat, az Alap tájékoztatóját és Kezelési Szabályzatát, tájékozódjon a befektetési politikáról, a forgalmazási költségekről, az adózási szabályokról, valamint a befektetés lehetséges kockázatairól! Az Alapok múltbeli teljesítménye, hozama nem jelent garanciát a jövőbeni teljesítményre, hozamra.

* Mintha nem lett volna 2008 – Mit művelnek a magyarok? Portfolio.hu 2018. július 17. Forrás: Világunk és értékeink , a Magyar Posta márkamagazinja